A Pediatrics című lapban közzétett felmérés során kiderült továbbá, hogy hétből egy szülő, akinek a gyermeke egészséges súlyú volt, azon aggodalmaskodott, hogy nem túl sovány-e a gyermeke. Amint azt a kutatást vezető Alyssa Lundahl, a Nebraska-Lincoln Egyetem munkatársa kifejtette, a szülők döntő szerepet töltenek be a gyermekkori elhízás megelőzésében, hiszen, ha egy szülő időben felismeri, hogy gyermeke hajlamos a hízásra, ő az, aki leginkább ráveheti, hogy álljon fel a tévé elől és menjen ki a szabadba, illetve kezdjen el sportolni valamit.
A felmérés során 15 000 két és tizennyolc év közötti gyermeket és szüleit kísérték figyelemmel, mely során a valamennyi gyerek testtömeg-indexét kiszámolták, a szülőket pedig arra kérték, hogy határozzák meg, milyen súlyúnak tartják gyermeküket. Az eredmények azt mutatták, hogy elsősorban a 2-5 éves gyerekek szülei azok, akik kevésbé tartják elhízottnak túlsúlyos gyereküket, és mindez különösen jellemző azokra a szülőkre, akik maguk is súlyfelesleggel küzdenek. A szülők szerepe azért is jelentős, mert ha már legalább az egyik szülő túlsúlyos, akkor nagyobb az esélye annak, hogy a gyerekük is az lesz, ráadásul az elhízott gyerekek nagyjából háromnegyede felnőttként is kövér marad, aminek következtében náluk megnő a kettestípusú cukorbetegség, a szívbetegség és a rák kockázata is.
A kutatók számos korábbi tanulmányt is átnéztek, melyben összesen nagyjából 65 000 normál súlyú gyermek születi kérdezték ki, és kiderült, hogy 14 százalékuk szintén hajalmos volt alábecsülni gyermeke testsúlyát, és soványabbnak gondolni őt, mint amilyen valójában. Dr. Raquel Hernandez, aki a mostan vizsgálatban nem vett részt, nagyon fontosnak tartja, hogy a szülők nyomást gyakoroljanak túlsúlyos gyermekükre, igyekezzenek kisebb adagokat adni nekik mindenből, és szoktassák le őket a cukros italok fogyasztásáról.
