Egy friss brit kutatás 1500 nő étkezési szokásait vizsgálta. Ezeknek a nőknek a többsége azt a célt állítja maga elé, hogy 1800 kalóriát fogyasszon egy nap, a valóságban viszont ehhez képest 2200 kalória elfogyasztására kerül sor. Mindez tehát azt jelenti, hogy egy átlagos nő évi 146 ezer kalóriát fogyaszt el úgy, hogy gyakorlatilag nem is tud róla.

Ez egy egészen elképesztő szám, ami tulajdonképpen 487 sajtburgernek vagy 1825 pohár habzóbornak felel meg. A napi 2200 kalória egyrészt mintegy 200 kalóriával több a brit kormány által javasolt kalóriabevitelnek, és 400 kalóriával több, mint amit az átlagos fogyókúrázó kijelölt saját maga számára.

A Heinz által finanszírozott kutatásból kiderül, hogy a nők 71 százaléka sikertelen fogyókúrát zár, noha türelmesen és elkötelezetten diétázik saját bevallása szerint. Úgy tűnik, a fő csábító a csokoládé, de a chipsnek sem tud ellenállni 44 százalék, 35 százalék pedig a kenyérre nem tud nemet mondani.

A megkérdezettek csaknem fele – 47 százalék – vallotta be, hogy nagy valószínűséggel esznek valamit akkor is késő este, amikor már nem kellene enniük.

Így is lehet fogyni!

A több mint 6000 amerikai felnőtt bevonásával készült felmérés arra hívta fel a figyelmet, hogy a lépcsőzés, a gereblyézés, vagy a zöldségpucolás és -szeletelés szintén hozzájárulhat vérnyomásunk és koleszterinszintünk csökkenéséhez. A tanulmányt készítő Paul Loprinzi, a Bellarmine Egyetem doktorandusz hallgatója mindenkit arra ösztönöz, hogy saját háza táján nézzen körül, mitől válhatna aktívabbá. Nem kell bonyolult dolgokra gondolni, csupán arra, hogy telefonálás közben ne üljünk, hanem járkáljunk, vagy, hogy ne vásároljunk előre tisztított és felvágott zöldségeket, helyette végezzük el ezt a munkát mi magunk a konyhában.

A kutatásban szintén részt vevő Brad Cardinal, az Oregon Állami Egyetem professzora elmondta, hogy az amerikaiak kevesebb, mint tíz százaléka végez valamilyen testmozgást, ám a felmérések azt mutatják, hogy több mint 40 százalékuk elvégzi a napi ajánlott testmozgást, csak mindezt a mindennapi tevékenységek közé építi be.

Oliver Day Cardinal, aki több mint húsz éve foglalkozik ezzel a kérdéskörrel, nagyon hasznosnak találta a vizsgálatot, mivel az emberek többsége időhiányra hivatkozva nem mozog eleget. Ha azonban megváltozna a szemléletük, és meglátnák, hogy mindennapi tevékenységeik közben mennyi mozgásra van lehetőségük, máris jobb lenne a helyzet. Autózás helyett menjenek kerékpárral a közeli helyekre, használjanak kézi fűnyíró gépet, a tévéreklámok alatt végezzenek felüléseket, a gyerekeik edzése közben pedig ahelyett, hogy ücsörögve figyelnék őket, kocogjanak vagy sétáljanak.

Cardinal hozzátette, hogy egy dolgot nem befolyásolnak ezek a napi tevékenységek, méghozzá a testtömeg-indexet, arra tehát senki ne számítson, hogy fogyni fog, arra viszont igen, hogy fittebb és egészségesebb lesz.

Íme a gyors  kalóriaégetés titka!

A hosszabb ideig tartóállás és a sétálás jobban megnöveli a szervezet inzulinérzékenységét és a vér lipidszintjét, mint napi egy intenzív edzés, de csak akkor, ha mindkét mozgásforma esetében közel azonos mennyiségű kalóriát égetünk el.

A holland Maastrichti Egyetem kutatói Hans Savelberg vezetésével 18 normál testsúlyú, 19-24 éves fiatal önkéntest kértek fel, hogy végezzen el háromfajta edzésformát. Az első csoport résztvevőinek napi 14 órában kellett ülniük, és semmiféle edzést nem végeztek, a második csoport tagjai napi 13 órán át ültek egy helyben, egy órát viszont magas intenzitású edzéssel töltöttek, míg a harmadik csoport résztvevőinek naponta hat órát kellett egy helyben ülniük, majd négy órát sétáltak és két órán keresztül pedig álltak.

A kutatók minden nap végén megmérték mindhárom csoport tagjainak inzulinérzékenységét és vérük lipidszintjét, mely értékekből következtetni lehet a cukorbetegségre és az elhízásra. A holland kutatók megállapították, hogy a koleszterin- és lipidszint enyhén javult azok körében, akik naponta egy óra intenzív mozgást végeztek, de sokkal jelentősebben csökkentek ugyanezek értékek azok körében, akik hosszabb ideig tartó, de kevésbé intenzív testmozgást végeztek. A tanulmány szerint tehát azonos energiafelhasználás esetén az alacsony intenzitású, hosszabb ideig tartó mozgás egészségügyi szempontból egyértelműen kedvezőbb, mint a rövidebb, de intenzívebb mozgásforma.