Azért, mert annyira vágyunk rá, hogy sokszor figyelmen kívül hagyjuk az észérveket, és reménykedünk, hogy ez most biztosan beválik.
El kell fogadni, hogy a gyors fogyókúra nem hatásos!
Több oka is van ennek, amiket pontokba szedtünk neked.

Ezért nem hatásos a gyors fogyókúra

• A gyors fogyás eredménye nem tartós. Lehet, hogy hamar lefogysz 4-5 kg-t a megvonásos diétával, de amint visszatérsz a megszokott étrendhez, visszajönnek a kilók. Ráadásul megsokszorozódva.
• A szervezeted azonnal tartalékoló üzemmódra vált a táplálék megvonás után, hiszen nem tudhatja mikor lesz újra ínséges állapot. Az életösztön mindenkiben működik, ahhoz pedig táplálékra van szükség.
• A gyors fogyókúrák mindig valamilyen egyoldalúsággal járnak. Csak ezeket eheted, a többit pedig nem. Viszont ha valami ki van zárva az étrendedből, hiány alakul ki belőle a szervezetedben. Megbomlik az egyensúly.
• Lelassul az anyagcseréd, ezért a zsírok is könnyebben lerakódnak. Emelkedik a koleszterin szinted. Egy idő után megáll a fogyásod. Elveszíted a kezdeti lendületet és feladod a célt.
• A vitaminhiánytól fáradt, nyűgös, ingerült leszel, ami nem hiányzik még a mindennapi stresszre. A betegségekre is fogékonyabb vagy ilyenkor, mert a szervezeted legyengül.
• A fogyás során először vizet veszítesz. Ettől van az első napokban gyors eredmény. De ha nem pótolod a vízveszteséget, súlyos következményei lehetnek. Kiszáradhatsz és összeomolhat a szervezeted.
• Először az izmaidból fogysz és nem a zsírpárnákból. Ezzel is gyengébb leszel, nem lesz megfelelő az állóképességed.

A gyors fogyókúra helyett válaszd a rendszeres testmozgást és a fokozatosan bevezetett életmódváltást!

Igaz, hogy nem fogsz gyorsan lefogyni, de hát a kilók sem pár nap alatt rakódtak rád, hanem észrevétlenül. Ha kis lépésekre osztod az életmód- és étrendváltásodat, akkor könnyebben be is tudod tartani és fokozatosan, észrevétlenül fognak majd leolvadni rólad a kilók.
Egyszer azért észre fogod venni. Például ha már nem szorít a nadrágod a derekadnál.

Fogyókúrázik? Akkor ez önnek szól!

A legtöbben akkor nyúlnak egy-egy sütemény vagy csokiszelet után, ha kicsit besokalltak és elegük van. Nem csoda tehát, hogy a kényelmi evés szempontjából leginkább kényes időszak a szakértők szerint a munkakezdés előtti vasárnap este.

A felnőtt lakosság közel fele (48 százalék) leggyakrabban vasárnap este hét és tíz között esik kísértésbe, hogy valamilyen ropogtatnivalót vagy süteményt tömjön magába. További 29 százalék saját bevallása szerint szintén vasárnap, a három és öt óra közti időszakban adja fel rövid időre gondosan összeállított diétás étrendjét egy kis nassolás kedvéért.

A hétköznapok közül a hétfő az, amikor a legtöbb, zsírban és cukorban gazdag ételt fogyasztjuk. Egy 750 ember részvételével készült felmérés tanúsága szerint a túlevés a legtöbb esetben vacsora közben vagy közvetlenül vacsora után fordul elő. A túlevés ebben az esetben egy-egy étkezés után plusz két nassolnivaló elfogyasztását jelentette. A vizsgálatok szerint a munkahelyi problémákkal kapcsolatos túlevés esetében a résztvevők 65 százaléka nyúlt a süteményestál felé, ha épp rossz napja volt az irodában.

"A 'zsírórák' hatalmas gondot jelenthetnek a diétázóknak. Ezek azok az időszakok, amikor az emberek különösen hajlamosak engedni a kísértésnek és a nassolnivalóknak" - nyilatkozta a Forza nevű étrend-kiegészítőket gyártó cég képviselője, Lee Smith.

A vizsgálati eredmények szerint a legtöbben vacsora közben eszik túl magukat (65 százalék). Ezt követi az uzsonna (22 százalék), az ebéd (16 százalék), valamint a reggeli (3 százalék). A kényelmi evők harmada (34 százalék) az étkezés befejeztével még további két adag nassolnivalót (chips, keksz, sütemény, csokoládé) töm magába. Minden ötödik megkérdezett azonban még ennél is több, három adag nasit fogyaszt el, 17 százalékuk viszont csak egy adag édességet engedélyez magának. 11 százalék 4-5 adag nassolnivalót tüntet el egy-egy étkezés után, 8 százalék pedig még ennél is többet.

Az étkezési szakértők szerint a kényelmi evés nagyrészt a kedélyállapot-ingadozásnak köszönhető. A legtöbben ugyanis munkahelyi problémáik elől menekülnek az evésbe. Úgy tűnik, az első étkezés kihagyása is növelheti a nassolás esélyét, mivel a most megkérdezettek 41 százaléka saját bevallása szerint az esetek nagy többségében nem reggelizik. A vizsgálatok szerint a reggelit kihagyók 36 százaléka éjszaka pótolja a reggeli ételmennyiséget. További gondot jelenthet, ha az irodai dolgozók az asztaluknál fogyasztják el az ebédet, mivel ez arra ösztönözheti őket, hogy később többet egyenek.

"Fontos tisztában lenni vele, hogy mikor vagyunk a leginkább sebezhetőek a túlevés szempontjából, mivel így jobban oda tudunk figyelni étkezési szokásainkra" - összegezte Smith.

A diétázók kevesebbet fogyhatnak, ha maguk választják ki az étrendet

Ha azt a diétát választod, amelyiket a legjobban szereted, nem biztos, hogy többet fogsz fogyni.

Elképzelhető, hogy ha az alapján választasz súlycsökkentő étrendet, hogy melyik ételeket kedveled, akkor kevesebbet fogysz – állítja egy új tanulmány.

A kutatók két vizsgálati csoportot hasonlítottak össze. Az egyikben a fogyni vágyók választhattak két étrend közül, a másik csoportban véletlenszerűen kaptak egyet a két étrend közül. Azok, akik választhattak az ételek közül, kevesebbet fogytak, mint azok, akiknek nem volt választási lehetőségük.

„A fogyás mértékében tapasztalt különbség nem volt statisztikailag jelentős.” – mondta Dr. William Yancy Jr., a közlemény szerzője, a Center for Health Services Research in Primary Care at Duke Egyetem tudományos munkatársa. „A súlyvesztés mértéke hasonló volt a két csoportban. Csak a változás iránya nem a várt módon alakult.”

Az Annals of Internal Medicine júniusi számában közzétett tanulmányban 207 önkéntest véletlenszerűen osztottak két csoportba.

A vizsgálat 48 hétig tartott, ennek során a résztvevők csoportos és telefonos tanácsadást is kaptak. A kutatók azt feltételezték, hogy azok az emberek, akik olyan ételeket kapnak, amiket szeretnek, jobban betartják a diétát és többet fogynak, mint azok, akik nem választhattak az ételek közül. Az előbbi csoportnak arra is lehetőséget adtak, hogy 12 hét elteltével lecseréljék a diétát másra, ha az elsővel nem voltak megelégedve, de nagyon kevesen éltek ezzel a felajánlással.

Negyvennyolc hét elteltével azok, akik választhattak az ételek közül 12,6 fontot (kb. 6,5 kg) fogytak, míg azok, akiknek nem volt választási lehetőségük 14,8 fontot (kb. 7,4 kg).

Mivel a kutatás nem vizsgálta a fogyás hosszútávú sikerét és a két csoport között a súlyvesztés mértéke nem volt statisztikailag jelentős, ezért felmerül a kérdés, hogy vajon hatékonyabb lehet-e egy olyan diéta, amit az alapján állítunk össze, hogy melyik ételeket szeretjük.

„Ez mindenképpen egy ésszerű érv.” – mondta Yancy. „Úgy tűnik azonban, hogy az étrend kiválasztásától nem lesz hatékonyabb a fogyás.”

Yancy hozzátette, hogy bizonyos esetekben az a leghatékonyabb diéta, amiben új ételek kipróbálására is van lehetőség.

„Előfordulhat, hogy a fogyókúrázóknak be kell építeniük néhány új ételt az étrendjükbe ahhoz, hogy a diéta a lehető legsikeresebb legyen. A jó hír az, hogy az ízlésünk alkalmazkodni tud az új étrendhez és idővel még élvezhetjük is ezeket az ételeket.” – mondta Yancy.

„Ha figyelembe vesszük, hogy ki milyen ételeket szeret és bevonjuk a pácienst az ételek kiválasztásába, az javítani fogja a hosszútávú együttműködést és tartós lesz a fogyás.” – mondta Christine Santori, a Center for Weight Management at North Shore-LIJ’s Syosset Kórház programvezetője, aki nem vett részt a kutatásban.

Ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy ha azt a diétát választjuk, amit szeretünk és aminek esetleg magasabb a kalóriatartalma is, akkor nehezebb a diétának megfelelő adagokat betartani, ami kevésbé hatékony fogyást eredményezhet.

„Véleményem szerint az a legjobb, ha az étrend összeállításánál számításba vesszük az illető anyagcsere-profilját és a beteggel együttműködve választjuk ki a számára megfelelő ételeket.”

A kutatók egyetértettek abban is, hogy a jövőben tervezett vizsgálatokban az optimális diéta kialakítása során figyelembe kell venni a betegek metabolikus és genetikai profilját.

„Az anyagcserét számos vér alapú és egyéb vizsgálat segítségével fel lehet mérni, ami arról is tájékoztat, hogy mi zajlik a szervezetben.” – nyilatkozta Yancy. „Ide tartoznak azok a tesztek is, amelyeket például a szűrések során végeznek az egészségügyi szolgáltatók, ilyen a vér zsír-, cukor- és inzulinszintjének meghatározása.”

Az előzetes vizsgálatok azt sugallják, hogy azok az emberek, akiknél inzulinrezisztencia, alacsony HDL-koleszterin vagy magas trigliceridszint igazolható a vérben, azoknál előnyösebb az alacsony szénhidrát tartalmú diéta alkalmazása.

„Ami a genetikai profilt illeti megtanultuk, hogy bizonyos génvariációk növelik az elhízás és a cukorbetegség kockázatát. Elképzelhető, hogy egy bizonyos genetikai háttér esetén az egyik diéta hatékony, míg a másik nem.”