A virágföldekkel kapcsolatban hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a választást elég az árcédula és a csomagolás alapján meghozni, holott cseppet sem mindegy, milyen növényeknek milyen típusút választunk, ráadásul a különböző készítmények minősége jelentősen eltérhet. Éppen ezért összegyűjtöttük a virágföldekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.
A talaj négy főbb feladatot lát el minden növénykultúra esetén; mindenekelőtt kellően stabil kapaszkodást biztosít, lehetővé teszi a gyökérzet számára a megfelelő mennyiségű oxigén felvételét, valamint tápanyagokhoz és vízhez juttatja a növényt. Ha a virágföld ezek bármelyikét nem képes megfelelően biztosítani, silány termékről beszélhetünk. Emellett tudnunk kell azt is, hogy a különböző növénykultúrák különböző kémhatású közegben érzik jól magukat. Szerencsére nincs nehéz dolgunk, hiszen minden csomagoláson megtaláljuk a pH-értéket.
A savanyú virágföldek (pH = 5,9-6,4) jellemzően savanyú tőzeg, komposzt, bazalt és homok felhasználásával készülnek. Ezeket gyakran A-típusú földként szoktuk emlegetni. Azok a növények érzik jól magukat ilyen talajban, amelyek mészigénye kifejezetten alacsony; ezek közé tartoznak a különböző páfrányok, erdei virágok, begóniák, broméliák, ciklámenek és fenyőfélék is. Érdemes tudni azt is, hogy a szulfátos műtrágyák (kálium-szulfát, ammónium-szulfát, magnézium-szulfát tartalmú műtrágyák) savanyítják a virágföldet, de rostos tőzegkockával is hasonló hatást érhetünk el.
Az általános virágföldek (pH = 6,5-7) semleges kémhatással rendelkeznek, ennek megfelelően a legtöbb növénykultúra számára jó választást jelentenek. Ezeket B-típusú virágföldként is emlegetni szoktuk. Az összetevőik között elsősorban natúr tőzeget, komposztot, bazaltot és homokot találunk. Fontos tudni velük kapcsolatban, hogy a kereskedelmi forgalomban kapható termékek minősége különösképpen széles skálán mozog; mivel az előállításuk talán egyszerűbb a többi típushoz képest, megjelennek az egészen silány termékek is, amelyek szinte kizárólag tőzegből állnak vagy esetleg fertőzöttek.
A lúgos virágföldek (pH= 7-7,5) összetételét elsősorban natúr tőzeg, komposzt, bazalt és mészkőőrlemény jellemzi. A leanderek, muskátlik, rozmaringok és szegfűfélék kifejezetten lúgos környezetben érzik jól magukat.
Fontos megjegyezni, hogy a komposzt nem azonos a virágfölddel. Mindkét készítménynek helye van a növénygondozásban; a virágföld és a komposzt együttesen képes tökéletes táptalajt biztosítani a növényeink számára, sőt, a komposzt képes javítani a talaj vízmegkötő képességét is. A használatával az elfáradt virágföldek is megújíthatók.
Gyakran felvetődik a kérdés, hogy otthon saját alapanyagok felhasználásával el tudjuk-e készíteni a növényeink számára megfelelő minőségű virágföldet. Noha természetesen lehetséges, de érdemes szem előtt tartani, hogy a kísérletezésnek a növényeink ihatják meg a levét, éppen ezért ajánlott a saját magunk által készített virágföldet csak néhány növény esetén használni, amelyeken figyelhetjük a fejlődést, illetve a talaj megfelelősségét.
(X)
