Sokkal jobban csökkenti a vércukorszintet a séta, mint hinnénk, különösen vacsora után. Éppen ezért érdemes járni egyet étkezés után, különösen akkor, ha 2-es típusú cukorbetegség nehezíti életünket.

Az étkezés utáni vércukorszint olyan tényező, amely alapján viszonylag pontosan lehet következtetni a különféle szívbetegségek, pl. a szívinfarktus kockázatára. Ez a szám ugyanakkor átlagosan 12 százalékkal alacsonyabb akkor, ha sétálunk egyet étkezés után. Az egyéb időpontokban megtett séta nem jár hasonló pozitív hatásokkal a jelek szerint.

„A 2-es típusú diabétesz esetén orvosi ajánlásra heti 150 perc fizikai aktivitás számít ideálisnak. Kutatásunk azonban azt mutatja, hogy fontos volna kiemelni, hogy étkezés utn kerüljön sor egy kis sétára. Különösen a vacsora utáni mozgás ajánlott” – mondja a kutatást vezető Andrew Reynolds, az új-zélandi University of Otago munkatársa.

Más szakemberek szerint azért nem árt óvatosnak lenni, mivel ez 2-es típusú diabétesz megterhelő a szív számára, ezért fontos odafigyelni arra, hogy a páciens este már ne erőltesse meg magát túlzottan. Nem elég továbbá a mozgás, a helyes táplálkozás és a stressz csökkentése is fontos a hosszútávú jóllét érdekében.

Csökkentheti a vércukorszintet a rooibos tea

Új bizonyíték merült fel a rooibos tea antidiabetikus hatását illetően.

A Dél-Afrikai Orvosi Kutató Tanács (MRC) tudósainak kísérletéből kiderült, hogy a zöld rooibos tea kivonata csökkentette a cukorbeteg patkányok vércukorszintjét.

Az aspalathin, amely a rooibos (Aspalathus linearis) antioxidáns hatású anyaga, a kutatás eredményei szerint képes csökkenteni a vér glükóztartalmát. Ugyanebben a teában található másik kulcsfontosságú vegyülettel kombinálva olyan kivonatot hoztak létre a kutatók, amellyel patkányokon már a jelenleg forgalomban lévő vércukorszint-csökkentő gyógyszerekhez hasonló hatást tudtak elérni.

"Kutatásunk megerősítette, hogy a rooibos összetevői hasznosnak bizonyulnak a cukorbetegség elleni küzdelemben. Úgy gondoljuk, hogy a rooibos egy egységes antidiabetikus szer kidolgozásának az alapját adhatja" - mondta a tanulmány szerzője, Dr. Johan Louw, az MRC munkatársa.

Az eredmények Dr. Louw szerint mindenekelőtt Dél-Afrikában lehetnek fontosak, mivel ott a lakosság nagy része főként gyógynövényeket használ.

Az alacsony rosttartalmú és a feldolgozott élelmiszerek hirtelen vércukorszint-emelkedést eredményeznek

Az alacsony rosttartalmú és a feldolgozott élelmiszerek hirtelen vércukorszint-emelkedést eredményeznek, így akik sokat fogyasztanak belőlük, magasabb diabétesz-kockázattal számolhatnak – írja egy friss tanulmány.

„A vércukorszint emelkedésével és a hasnyálmirigy inzulintermelésének állandó ösztönzésével jelentősen megnő a cukorbetegség kialakulásának veszélye, főleg azoknál, akik napról napra, étkezésről étkezésre ilyesmit esznek” – mondta Dr. David Ludwig, a Bostoni Gyermekkórház obezitológusa, aki független szakértőként mondott véleményt az új tudományos eredményről.

Az értekezéshez 24 olyan tanulmányt elemeztek a kutatók, amelyek 1997 óta jelentek meg, és összesen 125 000 felnőtt étrendjét kísérték figyelemmel. Az adatok alapján megerősíthető a cukorbetegség kockázata és a magas glikémiás indexű táplálékok – úgymint a fehér kenyér és a burgonya – közötti összefüggés. Az American Journal of Clinical Nutrition című szakfolyóiratban közzétett tanulmány a Kalifornia és az Oxford Egyetem kutatóinak közös munkája nyomán megállapítja, hogy a vizsgált személyek naponta átlagosan 139 gramm cukrot vittek be a szervezetükbe. Az egyesült államokbeli Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (CDC) adatai alapján az ország lakóinak 8 százaléka küzd diabétesszel. Tízből kilenc esetben 2-es típusú változatról van szó, melynek nyomán a test képtelen a vércukorszintet szabályozó inzulin hormon termelésére, illetve hasznosítására.

Az elemzés nem tér ki arra, hogy a megfigyelt személyek közül hánynál alakult ki cukorbetegség, de minden extra 2000 kilojoule-onként (azaz 478 kilokalóriánként) bevitt 100 gramm cukor 45 százalékkal növeli a 2-es típusú diabétesz kialakulásának esélyét. „Nagyon könnyű túllépni ezt a 100 grammot, főleg, ha nem figyelünk oda az étrendünk összetevőire” – magyarázta Heidi Silver, a Vanderbilt Egyetemi Orvosi Központ dietetikusa.

Az alacsony glikémiás indexű ételek közé tartoznak a halak, a húsok, a magas rosttartalmú gyümölcsök és zöldségek, a magvak, a sajtok és egyéb tejtermékek, a barna rizs, illetve a többi finomítatlan gabonaféle. A glikémiás terhelést a grammokban mért szénhidráttartalom és az adott fogáshoz társítható glikémiás index szorzataként lehet kiszámolni – utóbbi számos internetes adatbázisban elérhető.

A kutatók szerint közegészségügyi kérdés, hogy a lakosság minél jobban megértse a magas glikémiás terhelést jelentő étrend veszélyeit, illetve tisztában legyen a csökkentés lehetőségeivel. Egy nagyon érett banán például sokkal több cukrot tartalmaz, mint a még zöld. Az édesburgonya pedig nyersen sokkal egészségesebb, mint sütve. Valóságos információs és tévhit-dzsungel uralkodik a témában – fogalmazott Kari Kooi klinikai táplálkozástudományi szakértő. „Például az előrecsomagolt energiaszeletek rosttartalma nem ugyanazt a tápanyagot nyújtja, mint a gyümölcsök és a zöldségek természetes rostjai. Ez megtévesztő lehet a fogyasztókra nézve, akik azt hihetik, hogy minden rostforrás egyformán alacsony glikémiás indexű...” – tette hozzá.