Ha pedig fiúkból van kevés, nekik van jobb esélyük a fiúk nemzésének génjét átörökíteni.

Egyensúly-mechanizmus
"Ez egyfajta egyensúly-mechanizmus.” – magyarázta Gellatly egy interjúban. „Nem kaphatunk soha olyan népességet, mely akár a férfiak, akár a nők irányába tolódna el túlzott mértékben.”

A világháborúkban érintett országok területén minden háború után ugrásszerűen megemelkedett a fiúcsecsemők száma. Számos elmélettel próbálták már magyarázni ezt a jelenséget. Az egyik ezek közül az, hogy a frontról hazatérő katonák különösen gyakran vannak együtt a párjukkal, így megnövekedett a megtermékenyítések száma a menstruációs ciklus korai szakaszában, mely növelte a fiúgyermek születési esélyét. Egy másik feltételezés szerint az erősebb férfiaknak nagyobb esélyük van a túlélésre, és nagyobb valószínűséggel nemzenek fiúkat.

Gellatly átvizsgálta Észak-Amerika és Európa 927 csalkádfáját, mely összesen 556 387 embert jelentett. Ennek alapján született a tudós magyarázata. Az Evolutionary Biology című online újságban megjelent cikkben arról ír, hogy a férfiak hordoznak egy olyan gént, mely szabályozza az X és Y spermiumok arányát, ezzel együtt pedig annak a valószínűségét, hogy fiuk vagy lányuk lesz. A nők is hordozzák a gént, és át is örökítik, de náluk nem jelentkezik. Gellatly számítógépes modellt készített annak bemutatására, miként működne a gén 500 nemzedéken át, és azt is megvizsgálta, hogy az utódok nemének aránya a valóságos családfákban alátámasztják-e a feltételezését. Mindkét kísérlet alátámasztotta az ötletét a nemszabályzó génnel kapcsolatban.

Ez a gén Gellatly szerint nagyon ősi, és valószínűleg minden élőlényben megtalálható, növényekben és állatokban egyaránt, mely inkább szexuális úton szaporodik.

Hogyan működhet?
Szinte mindegyik génünknek van párja, az egyik felét az egyik szülőnktől örököljük, a másikat a másiktól. Gellatly azt feltételezi, hogy a nemet szabályozó gén férfi és női változatban létezik, összesen három kombinációs lehetőséggel. Egy férfinak lehet férfi-férfi génje, mely az Y kromoszóma kialakulását segíti elő; lehet női-férfi génje, ebben az esetben egyenlő arányban nemz női és férfi utódokat. A női-női gén esetében inkább X spermiumai fognak keletkezni. "A gén felépítése nagyon egyszerű, a funkciója mindössze annyi, hogy azt mondja: „legyen több fiad vagy több lányod.” – magyarázta Gellatly.

A gén csak valószínűbbé teszi a bizonyos nemű utódok fogamzását, de nem biztossá. Az apáról fiúra való öröklődést gyengíti az anyától származó gén. „Ez egy meglehetősen kicsi hatás, mert ha nagyobb lenne, akkor korábban észrevették volna.”

Gellatly feltételezése magyarázatot adhat arra is, miért növekszik meg a fiúgyermekek száma háborúk után. Amelyik családban több a fiú, nagyobb valószínűséggel marad köztük túlélő fiú, aki tovább adhatja a génjeit.