A nyár elmaradhatatlan, de kevésbé kellemes kelléke a rovarirtó, amivel kapcsolatban óhatatlanul felmerül: ha a rovarok egészségére annyira káros, hogy elpusztulnak tőle, talán az embereknek sem kifejezetten előnyös, ha kapcsolatba kerülnek vele.Épp ezért a szúnyogriasztók is veszélyesek lehetnek.

Az egyik legnagyobb mértékben használt, nagy hatásfokú vegyület, amit a rovarirtókban és rovarriasztókban használnak a DEET, a hatóanyagot az 1940-es években fejlesztették ki és az amerikai hadsereg kezdte el széleskörben alkalmazni a dzsungel borította hadműveleti területeken. A hatóanyag órákon át képes távoltartani a rovarokat, nem csak a szűnyogokat, de a bolhákat, kullancsokat és egyéb vérszívó rovarokat is, mint amilyen például a feketelégy is.

A DEET jó hatásfokának és veszélytelenségének köszönhetően azután gyorsan megtalálta az utat a legkülönbözőbb rovarriasztó és –ölő alkalmatosságokba, így készül belőle a hatóanyaggal átitatott törlőkendő, spray, krémek és gél is. A DEET-t az amerikai hatóságok 1998-ban ismételten forgalomba hozhatónak ítélték, miután egy több éven át tartó alapos vizsgálatsorozattal igazolták, hogy semmilyen káros elváltozást nem okoz az emberi szervezetben.

Ma azonban újra felhők gyülekeznek a DEET felett, egy 2009-ben megjelent tanulmány ugyanis azt taglalta, hogy a DEET megzavarhatja némely, az idegrendszer megfelelő működésében szerepet játszó enzim működését. A kutatók demonstrálták, hogy a DEET megakadályozta a kolinészteráz enzim működését, amely az agyból származó jeleket közvetíti az izmok felé. A kutatási eredmények ugyan csak rovarok esetében igazoltak, mivel emlősökön nem végeztek kísérleteket a szakemberek, mégis elképzelhetőnek tartják, hogy emlősökben ugyanilyen hatást válthat ki a vegyület.A továbbra is érvényben lévő 1998-as vizsgálatok eredményei ugyanakkor azt foglalják magukban, hogy amennyiben a DEET tartalmú rovarírtó és rovarriasztó szereket rendeltetésszerűen használjuk, akkor alkalmazásuk semmilyen jelentős egészségügyi kockázatot nem jelent. Más szakemberek pedig úgy érvelnek, a DEET használata éppen azért fontos, hogy elkerüljünk nagy kockázatú rovarcsípések és marások közvetítette fertőzéseket és betegségeket, mint amilyen, pl. a malária, a Lyme-kór vagy az agyvelőgyulladás.

Európában a DEET- tartalom miatt szerencsére még ennyire sem kell aggódni. Itt az öreg kontinensen az ún IR3535 vegyülettel készülő rovarirtók és –riasztók kerülnek forgalomba nagy számban, és az anyag 20 éves alkalmazási története alatt semmilyen egészégügyi panaszt nem okozott. Hatása is megfelelően hosszú, hiszen akár 10 órán át is távol tartja a rovarokat. Ugyanakkor érdemes néhány ajánlást betartanunk, hogy valóban semmilyen problémát ne okozhasson a rovarokkal szemben folytatott küzdelem:

• -Soha ne szórjunk, kenjünk rovarriasztót sebes vagy irritált bőrfelületre
• -Ne használjunk rovarriasztót a kezünkön, sem a szemek és a száj környékén, különösen kisgyermekek esetében kerüljük ezt
• -Gyerekek soha ne adagolják maguknak az ilyen készítményeket
• -Amint zárt helyre értünk, mossuk le szappanos vízzel a riasztóval befújt, bekent felületeket
• -Nem a mennyiség a lényeges, a védelmet kis dózis is biztosítja, ezért nyugodtan használjuk takarékosan a készítményeket
• -Zárt térben ne permetezzünk rovarriasztót
• -Mindig ellenőrizzük, mi áll a terméktájékoztatón a riasztószerről, mert némely típusokat tilos 3 éves korú gyermek közelében használni.
•