Hollókő egy igazi kis ékszerdoboz Magyarországon, amely a Cserhátban található palóc település a szomszédos várral és a tájképpel együtt valóban csodás látványt nyújt.
Elég, ha csak végig sétálunk a főutcán a házak között és rápillantunk a fatornyos templomra vagy bekukkantunk egy két helyi házba máris visszarepültünk az időben és hirtelen a múltban találjuk magunkat.
Itt a hófehérre meszelt kőből épült tornácos házak és épületek valóban több mint 100 évesek, építészeti megoldásaik a régmúlt hagyományait őrzik. Ha egy kis kirándulást teszünk a környék hegyeiben akár 15 millió évre is visszautazhatunk, hiszen itt ilyen régi vulkán rétegek is találhatók.
Miért kapta ezt a nevet a település?
A történet szerint egy földesúr elrabolta a település urának a feleségét, akit a vár egyik szobájába zárt. Ekkor hollóképébe bujt emberek addig hordták a követ a várból, amíg az asszony ki nem szabadult így lett a település neve Hollókő. De természetesen ez is csak egy legenda, de az igaz hogy a vár az idők során többször is elpusztult, ám a mai formáját az 1966-os nagy helyre állítási munkáknak köszönheti, bár sajnos az egykori várat a helyi lakosok az építkezések során elhordták, de ma már Hollókő is a világörökség részévé vált. A Világörökség Bizottság 1987-ben a magyarországi várományos helyszínek közül Budapest mellett elsőként a Nógrád megyei palóc falut, Hollókőt vette fel a Világörökségi Listára. A legfontosabb feltételnek, azaz az egyedi és egyetemes jelentőségnek Hollókő azzal tett - és tesz - eleget, hogy a XVII-XVIII. században kialakított falu a hagyományos településforma, a tradicionális építészet és a XX. századi mezőgazdasági forradalmat megelőző falusi élet páratlan példája, melyet sikerült eredeti állapotában megőrizni.
Vajon mitől maradt meg ez a kis település ilyen eredeti szépségében?
Eredetileg ezt a kis falvat a várőrség családtagjai hozták létre, akik házakat építettek itt és földművelésbe kezdtek, de a szegénység volt a jellemző, és csak minimális megélhetést biztosított számukra.
Így a nádfedeles kis parasztházak hosszú éveken keresztül fent maradtak, bár ma már a sok tűzeset miatt a nádfedelet modernebb tetőcserépre cserélték le, a házak mégis a megőrizték a régmúlt idők nyomait. Majd 1960-tól a műemlékvédők is felfigyeltek a kis településre és minden el is követtek a megmentésére. Így pl. a várat egy régészeti feltárás alapján sikerült rekonstruálni, és az ásatások során több műemlékű tárgy is előkerült, amely ma kiállításokon tekinthetők meg.
Aki ellátogat, hollókőre számtalan érdekességet tekinthet meg, hiszen van itt postamúzeum, falú múzeum, régi tisztaszoba, faragott bútorok, és régi használati tárgyak, na meg számtalan kézműves is. A szövőházban kézművesek szövik még ma is a textileket, a míves házban pedig népművészeti programok várják az idelátogatókat.
Napjainkban évente egyszer Hollókő a média figyelemközpontjába is bekerül, hiszen itt rendezik meg a leghíresebb húsvéti rendezvénysorozatot ahol az asszonyok beöltöznek népviseletbe a turisták kedvéért.
Aki pedig szeret túrázni és kirándulni látogasson el a Tájvédelmi körzetbe, a cserhátba ahol remek kirándulási lehetőségek várják a turistákat.