Ki az, akinek tavasszal, az egyre melegedő időben ne jutna eszébe a nyári bombaforma, illetve a télen felcsúszó extra kilók? A jó hír, hogy nem vagy egyedül, hiszen mindannyian szeretnénk egy kicsivel karcsúbban, könnyebben, fittebben várni a nyári szezont.

A rossz hír viszont az, hogy sokunknak ez csak nagy nehézségek árán, vagy egyáltalán nem jön össze, mert a diétánk valahol elcsúszik.

Mi a megoldás?

Érdemes egy kicsit elmerülni a test működésének rejtelmeibe, hogy kiderítsük, vajon pontosan mire van szükségünk ahhoz, hogy leadjuk az elmúlt hónapok során felugrott kilókat.

A diétázás alapjai

Ahhoz, hogy elérhessük az álomalakot, szigorú és tudatos erőfeszítésekre van szükség, ami mind a rendszeres testmozgást, mind pedig a táplálkozást magában foglalja.

A testmozgás esetében a kardió jellegű mozgásformák a legjobbak, ahol a pulzus az úgynevezett „zsírégető tartományban” van.

Ez a szám mindenki számára más, ám könnyen kiszámolható:

• A maximális pulzusszám 220
• Ebből kell levonni az életkorunkat (egy 30 éves nő esetében 220-30=190)
• Az így kapott szám körülbelül 60-75%-a a “zsírégető tartomány”.

Egy 30 éves nő esetében tehát kb. 120-140 közötti pulzus az, ahol a zsírégetés a leghatékonyabb, az életkor előrehaladtával azonban egyre kisebb pulzus is elég ahhoz, hogy fogyjunk.

Ehhez bármelyik sport jó lehet, ami annyira megdolgoztat, hogy ebben a pulzustartományban mozogjunk – például az intervall edzés, a gyors gyaloglás, a kerékpár, vagy a kocogás is. Ha nem szeretnél kimozdulni, akár otthoni edzés keretében is lehet mozogni.

A diéta másik fontos összetevője a táplálkozás.

Alapvetően három makrotápanyagot különböztetünk meg:

1. Fehérje
2. Szénhidrát 
3. Zsír

A szénhidrátokból érdemes a lassú felszívódásúakat előnyben részesíteni a gyorsak helyett (kenyér, péksüti és cukrok helyett teljeskiőrlésű, barna szénhidrátok), de még ezeknek a mennyiségét is folyamatosan csökkenteni kell a fogyás előrehaladtával.

A zsírokból a telítetlen zsírsavakat érdemes előnyben részesíteni (pl.: halak, avokádó, olajos magvak) a telített zsírokkal (pl.: szalonna, tojássárgája, kolbász) szemben.

A harmadik makrotápanyag a fehérje, amelyből minél többet érdemes fogyasztani a diéta során, hiszen másodlagos energiaforrásként üzemel, tehát megakadályozza, hogy a testünk az izmainkat bontsa le a zsírraktárak helyett.

Ráadásul míg a zsír 9 kalóriát tartalmaz grammonként, addig a fehérje csupán 4 grammot, tehát jóval többet kell megennünk belőle ahhoz, hogy gondot okozzon a diéta során.

Éppen ezért a fehérje az egyetlen olyan makrotápanyag, amelyből szinte bármennyit megehetünk, sőt, kimondottan nehéz belőle megenni a megfelelő mennyiséget.

A fehérje, vagy más néven protein:

• Másodlagos energiaforrás, tehát segít a diéta alatti fáradtság leküzdésében.
• Csökkenti az étvágyat, ezáltal rendkívül jól pótolja az egyre csökkenő szénhidrátbevitelt.
• Hozzájárul az izmok növekedéséhez.

Éppen ezért nem csak szilárd táplálékként, hanem táplálékkiegészítőként is érdemes lehet alkalmazni a fogyókúra során.

A fehérje a legszélesebb körben kutatott táplálékkiegészítő készítmény, ezért szedése rendkívül biztonságos, bizonyított és nők számára is megfelelő.

Célszerű azonban tényleg kiegészítőként tekinteni rá, hiszen a szilárd, egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozást egyetlen készítmény sem képes kiváltani, ezért a szedése főleg reggel és edzés után ajánlott.

A legjobb természetes fehérjeforrás: a tojásfehérje, a sovány hús (pl.: csirke, pulyka), a vörös hús (pl.: marha), a hal, illetve a tejtermékek (pl.: túró). 

Nem csoda, hogy a legnépszerűbb protein táplálékkiegészítők is ezekből készülnek. 

(X)