És akkor negyed szeletekre bontva bekerül a sütőbe, köré a másik finom csemege, a tökmag, és sül. És sül... és sül. Persze a tökmag már egy óra múlva is remek, de a tök az még sül. Nem hiábavaló a sülés, mert a konyhát ünnepi hangulatra hangoló illat összehozza a családot. A sütőtök, igazi családi étel. Csendesen, egy-egy sóhajtást hallatva időnként, lesik a sütő ajtaját, nagyokat szippantgatván az illatból, tökmagot ropogtatva. Persze, aki szétszórja a héját, annak jobb lett volna, ha meg sem születik. Aztán elkészül. A sütőtök komoly étel. Nem egy ugri-bugri sajtos szendvics, hanem méltóságteljes, megbízhatóságot sugárzó étel. Aranylóan fénylő szeleteit, komoly, tudósokhoz illő, fekete szegély keretezi, mely azt jelzi, hogy pontosan időben vettük ki a sütőből.
Ezekért a szegélyekért, nemes vetélkedés folyik, lévén ezek a legfinomabb részei a forró, édes csemegének. Fokozható az élvezet, ha sütés előtt egy kis cukrot tesz az ember, a szeletek közepébe, melynek olvadt barnája, karamellíze, kellemesen egészíti ki a sütőtök édesen omló húsának zamatát. Ha ezt elmulasztottuk, akkor sincs baj, mert a mézet csak sütés után szabad rácsorgatni, és akkor is csak keveset. Áttetszően csorgó akácmézet, illatos hársmézet, édes vegyesvirág-mézet éppúgy tehetünk rá, mint az ínyencek által oly kedvelt, érdekes ízű vaddohány-mézet, vagy haraphatóan sűrű, hamar ikrásodó napraforgó mézet. Egyszer-egyszer rácsempészhetünk egy cseppet, a kizárólag sütemények számára elzárt rumból is, melynek gondos kutatómunkával sikerül felfedeznünk rejtekhelyét, amiről persze mélyen hallgatunk. Különösen miután az üveg kiürült.
De jó a sütőtök csak úgy, a tepsiből kihalászva, sziszegve váltogatott kézből, huhogó szájjal habzsolva is. Táplálkozáskutatók már biztos kiderítették, hogy a sütőtök hány kalória, hány milligramm ilyen-olyan ásvány, nyomelem. És hogy nem egészséges, mert nem drága. Tudom, hogy a forró sütőtök mindig megfekszi a gyomromat, mégsem tudok ellenállni neki, mert illata, íze, zamata, a sütőtökevés családi varázsa, mindig magával ragad. És éjszaka, a forró sütőtöktől megfeküdt gyomrok ismét összehozzák a családot, egy közös, éjszakai jajgatásra. A sütőtök, mint mondottam, igazi családi étel.
Kétségtelenül elérkezett a sütőtökszezon, és mivel lassan itt a tél is, mindenképp érdemes róla szót ejteni. A sütőtökhöz sokaknak kellemetlen gyerekkori élmények kapcsolódhatnak, mint a spenóthoz vagy a kelkáposztához. Pedig rengeteg előnye van. A sütőtök tápláló, nem drága, sósan és édesen egyaránt elkészíthető, valamint élettani hatásai is igen kedvezőek.
Az amerikai indiánoktól származó zöldség véd a tél hidegétől, illetve a fázástól, és annak következményeitől. Krémes állaga miatt kiválóan alkalmas csecsemők, kisgyermekek és idősek táplálására. Minél sötétebb narancssárga a sütőtök, annál több A-vitamin és karotin van benne, sok B- és C-vitamint is tartalmaz. Kalcium-, foszfor- és a magnézium-tartalma együttesen főleg a gyulladt nyálkahártya gyógyításában segít. Légúti megbetegedéseknél, köhögésnél, tüdőgyulladásnál búzacsíra-olajjal együtt nagyon hatásos a sütőtöklé, de felfázás, allergia és bőrpanaszok esetében is hasznos. A rendszeres sütőtök-, illetve sütőtöklé fogyasztás serkenti a máj működését, és ez által, a méregtelenítést. Enyhíti a szív- és koszorúér panaszait, valamint a prosztata-problémákat. A tököt és a tökmagot az egyik leghatásosabb rák-megelőző szernek tartják.
A sült sütőtök alapreceptje igen egyszerű. A megmosott zöldséget héjastól vágja cikkekre, majd előmelegített sütőben, sütőpapíron vagy alufólián süsse sötét narancssárgára, hogy a húsa puha, könnyen kikanalazható legyen.
Sült húsok mellé remek, különleges köretként, vagy önmagában édességként tálalja. Ha nem elég édes, a sütés vége felé egy kevés cukorral vagy mézzel hintse meg. A tök így finoman karamellizált ízt kap.
Féregűző sütőtök
A mexikói és texasi indiánoknál már Kolumbusz idejében is hagyományos ételnek számított a sütőtök, Európában azonban csak a XVI. században honosodott meg, addig csak az étkezési tök került az asztalra. Azóta azonban igazi diadalutat járt be.
Magyarországon a középkorban elsősorban a szegények mindennapi eledele volt telente, de nemegyszer a főúri lakomák fogásai között is szerepelt. Az indiánok számos betegség gyógyításában beiktatták az étrendbe, főleg vese-, máj- és szívműködési zavaroknál, de köszvényt, légzőszervi és bélrendszeri problémákat is gyógyítottak vele. Az egyiptomiak a magját hashajtóként és béltisztítóként rágcsálták, ma pedig az egyik legkiválóbb természetes féregűző szernek tartják a világon. A népi gyógymódok égési sérülések és kiütések kezelésében alkalmazzák a sütőtököt. A rákmegelőzésben is nagy ígéretnek számít. Néhány évvel ezelőtt ugyanis újfajta enzimet fedeztek föl benne, amely a béltraktusban a daganatok növekedését elő- segítő enzimek aktiválását akadályozza meg. Szintén nagy jelentőségű tulajdonsága az egészség szempontjából, hogy igen gazdag karotinoidokban, amelyeknek az egészségkárosító szabad oxigéngyökök és a peroxidázok hatástalanításában van szerepük. És még egy érdekesség a sütőtökről. A felmérések szerint a dohányzó idősebb emberek körében kisebb az esélye a tüdőrák kifejlődésének azoknál, akik gyakran fogyasztanak karotinoidokban gazdag élelmiszereket (sárgarépa, sütőtök).
A tüdőrák mellett a nyelőcső-, a gége-, a gyomor-, a húgyhólyag- és a prosztatarák előfordulása is kevésbé gyakori a sütőtököt (és egyéb karotinoidokban gazdag élelmiszereket) fogyasztók körében. A sütőtöknek nedvdús és ízletes a húsa, a diétás étrendbe változatosan beilleszthető. Készülhetnek belőle levesek, főzelékek, saláták és természetesen édes íze miatt kitűnő édességek is. (Dr. Nemessuri Mihályné)
